Az a bizonyos...

-Bianka!- kiabáltam.
Vajon hol lehet az a lány?
-Azt a robbantóját, hol voltál?- kiáltott vissza.
Azt a robbantóját. Ezen mindig jót derülten. Bius így akar leszokni a káromkodásról. Azt a robbantóját! Hehe.
Közeledő lépések zaját hallottam, majd egy alak ugrott ki elém a fák közül, mire felsikkantottam.
-Mi történt?- kérdezte.
Bizonyára meglátta az arcom. A röhögés határán állok.
-El sem hiszed kikkel találkoztam!- szakadt ki belőlem. Muszáj volt leülnöm, annyira nevettem.
-Neeee!-gyorsan leesett neki.- Már megint? Hogyan, hol, mikor?- kérdezgetett.
-Nyugi van! Mindent elmesélek, csak előtte had kapjak levegőt-szóltam rá, mert még mindig nevettem.
Mindent elmeséltem neki, onnan, hogy itt hagytam kacsákat fotózni addig, hogy itt ülünk a padon és beszélgetünk.
Persze most Bius nem tudta abbahagyni a nevetést.
-Hehe! Te Párizs-csaj! Tele titkokkal! Őszintén szólva nem lepődtem meg azon, hogy megint összefutottatok. Ha velem is ilyen lennél, engem sem tudnál levakarni magadról!- kuncogott.
-Ne felejtsd el, mostantól Lux vagyok- vigyorogtam.
-Komolyan azt mondtad Liamnek, hogy így hívnak?
-Ja. Az igazit úgysem tudnák kimondani. Akkor meg minek mondjam meg?- vontam meg a vállam.
-És elkérte a számod? Lux, ő beléd esett!- sikítozott.
-Csssss!- pisszegtem.- Nem, dehogy esett belém! Nem is ismerjük egymást. Csak háromszor "találkoztunk"- mutattam idézőjelet a levegőben.- És tudod, hogy sosem járnék egy ilyen emberrel. Túl zűrös lenne.
Fintorogtam egy sort, mire Bia felnevetett.
-Na és te? Lehet válogatni- vigyorogtam rá.
-Én? Tudod, hogy utálom az ilyen beképzelt alakokat! Csak a zenéjük jön be- olyan fájdalmas képet vágott, hogy elnevettem magam.- Most mi van?
-Semmi. Csak még mindig meglepődöm, hogy ennyire hasonlítunk.
-Hmm-ültünk még egy ideig a padon és csendben szívtunk magunkba a D-vitamint.
-Mit csináljunk holnap?- kérdeztem.
-Nem tudom. Talán hagynunk kéne, hogy megtaláljon téged a banda, aztán rákényszerítjük őket az idegenvezetésre.
Vágtam egy grimaszt, mire odakapott a hasamhoz és elkezdett csikizni.
-Neeeee!-sikítoztam.- Bianka, ha jót akarsz magadnak, azonnal abbahagyod!- fenyegettem.
-Miért, mi lesz akkor, ha nem?- nevetett.
-Ez!- ugrottam fel és már nyúltam is felé, de ő elfutott előlem.
-Kapj el, ha tudsz!- kiabálta és már el is tűnt a szemem elől.
-Bianka, azonnal állj meg!- szóltam utána.
Hiába. Ha mi összekerülünk, gyerekesebbek vagyunk, mint két 10 éves.
-Gyere már!- hallottam meg hangját a park kijárata felől.
-Bia!- kiáltoztam.
Mikor beértem, sikeresen beleütköztem valakibe. Szerencsére még idejében elkapott, mielőtt produkálhattam volna egy szép seggest.
-Szia Lux- hallottam meg az ismerős hangot.
-Liam?- néztem fel, ő pedig küldött felém egy vakítóan szép mosolyt.
Felnézetem a szemébe, és csodáltam a pillantását. Vajon igaza van Biusnak? Tényleg bele lehet szeretni valakibe ilyen rövid idő alatt?
-Hát te?- ráztam meg a fejem, hátha ki tudom szedni belőle ezeket a buta gondolatokat.
Brr. Badarság.
-Utánad jöttem... jöttünk. Nem szeretnénk még egyszer elveszíteni!- szemei olyan kérlelőek voltak, mint egy kisállaté, aki azt szeretné, hogy vigyük haza a menhelyről.
-Ez de édes!- nem tudtam megállni, muszáj volt mosolyognom.
Hirtelen felrémlett valami a fejemben, hogy mintha nem egyedül lettem volna...
-Bia! Hol van Bia?- néztem körbe.
-Hogy kicsoda?- értetlenkedett Liam.
Ezután furcsa dolog történt. Egyszerre két irányból hallottuk a hangokat, amik éppen nekünk szóltak.
-Lux!
-Liam!
Körbefordultam. Láttam, hogy a parkból Bius, a parkoló felől pedig Harry közelít felénk.
Ami pedig most történt, abból arra következtetek, hogy nem igazán vették észre egymást.
Harry és Bianka pontosan egymás előtt torpantak meg. Nem is. Mintha lefagytak volna. Csendben meredtek egymásra, majd mindketten lassan felengedtek és mélyen egymás szemébe nézve mosolyodtak el.
Szinte lehetett látni a levegőben a kis szívecskéket, ahogy ott lebegnek a fejük fölött.
Bia kissé félrebillentett fejjel és kislányos mosolyával nézte Harryt, mire ő csak még szélesebben vigyorgott.
-Szia- szólalt meg halkan, és kezét felemelte, mintha végig akarna simítani a lány arcán...



Háát, ezt sikerült produkálnom. Lehet, hogy nem az eddigi legjobb, de így legalább megismerhettetek egy számomra fontos szereplőt.
Ja, igen. Köszönöm szépen a komikat, nagyon jólestek! ^-^
De azért ha lehet, ehhez kicsit több véleményt kérek :DD
Nem hiszem, hogy holnap hozok új részt, mert holnap szóbeli felvételi (németül!!!), így ezt is alig tudtam megírni. De azért sietek :D