Kirándulás

Szijasztok! 
Tényleg nem tudom, hogy mi legyen, mert én nagyon szeretem ezt a történetet, és nincs szívem abbahagyni, és látom, hogy ilyen sokat járnak fel az oldalra, sokan fel is iratkoztatok, de ebből csak páran írtatok, hogy ne hagyjam abba. Ez egy kicsit rosszul esik, de hát nem tudom, hogy mit tehetnék. De hatalmas köszönet Vikinek, Lucának, Petrának, Aidának, Pannának és Fanninak, hogy erőt öntöttek belém és reményt.
A történethez annyit, hogy egyre jobban közeledem az én kifejezett álomvilágom felé :D szóval Panna, valószínű, hogy innentől gyakrabban fogok részt hozni. A jövőhét kivételével, akkor nyaralok.
Szóval Liam kifordul magából, Luxék hazamennek, és talán semmi sem lesz már a régi. Majd meglátjuk ;)
Oldalt indítok majd egy szavazást, hogy melyik páros a kedvencetek, és hogy ki szerepeljen többet.
És talán sikerül azzal feldobnom a kommentelők létszámát, hogy az első 3 visszajelzőnek előbb elküldöm a fejezetet. Csak annyit kérnék, hogy adjátok meg az e-mail címeteket, és már megy is! úgyhogy, én most ennyi lennék... ja és még abban megegyezhetünk, hogy 3-4 naponta hozom majd a frisset? Persze akkor a komisok előbb megkapják ;D xoxo ^-^

'Másfél hónap telt el azóta, hogy Liammel járunk. Először minden jól ment, a szüleimmel volt egy kisebb balhé, miszerint ennek hatalmas csalódás lesz a vége, de miután nem hagytam magam, áldásukat adták. Sokat volt együtt a mi kis "társaságunk", de Liammel is sikerült pár közös napot összehozni. Elvitt étterembe, koncertekre, még a Temze partján is sétáltunk. Csak amikor a világ rájött, hogy járunk, már nehezebben ment az egész. Nem tudtunk olyan szabadon mozogni, figyelni kellet arra, hogy mit csinálunk az emberek előtt. A lányokkal még Paullal is találkoztunk, aki jól kioktatott minket. Ezután az emberek előtt úgy viselkedtünk, mint a gépek. Csak egymás kezét foghattuk, nyilvános csók sehol. Kicsit bántott, de az együtt töltött idő mindig megvigasztalt. A többiek is jól megvoltak. Bia és Harry ugyan veszekedtek néha, de az ő kapcsolatukat ez tartotta össze. Niallt sikeresen összehoztuk Demi Lovatoval, ami nem kevés fáradozásba telt. Aby és Louis még mindig nem jöttek össze, és az érzéseiket is tagadják, de határozottan van köztük valami. Liv pedig kapott Zayntől az 1 hónapos évfordulójukra egy kismalacot, amit elevezett Babenek. És annak ellenére, hogy minden jól alakul, egyre jobba rettegek a tudattól, hogy hamarosan hazamegyünk.'
-Unatkozom!- ordította Louis, aki már a kanapén fejjel lefelé feküdt, és közben próbált valami értelmes műsort találni.
A többiek sem voltak jobb állapotban, tehetetlenül fetrengtek a kanapén. Én mondjuk jól elvoltam Liam ölében, aki a hajamat simogatta.
-Milyen idő van?- kérdeztem.
-Hét ágra süt a nap- tudósított Niall.
-Akkor menjünk el sátorozni- ajánlottam, mire 8 kíváncsi szempár fordult felém.- Miért ne? Jó buli lesz.
-Én ismerek egy helyet- mondta Harry- Egy erdős résznél, és van ott egy tó is, amiben lehet fürödni.
-Klassz, menjünk. De ki fog vigyázni Babere?- esett kétségbe Liv.
-Majd beadjuk egy állatmegőrzőbe- ölelte át barátnője nyakát Zayn.
-Van olyan is?- nézett fel rá Liv.
-Asszem- vakargatta meg a tarkóját Zayn, mi meg csak nevettünk rajta.
-Menjetek pakolni- utasítottam a fiúkat, ugyanis most az ő házukban voltunk.
-Lux- jött oda hozzám Niall-, elhívhatom Demit is?
-Persze. De miért engem kérdezel?- csodálkoztam.
-Hát mert a te ötleted, te vagy a főnök- vont vállat.
-Ez nem igaz- ráztam meg a fejem.- Na menjél pakolni!
Fél óra múlva az összes fiú a nappaliban sorakozott fel. Egyszer végigkérdeztem őket, hogy mit raktak el, aztán kiderült, hogy mindenki elfelejtett valamit. Szerencsére már negyed órával később a kocsiban ültünk, igaz kissé nyomorogva, de a hangulat jó volt. Először elmentünk Abyékhez, majd Livhez, utána hozzánk. Gyorsan elmondtam anyának a terveket, majd rohantam összepakolni.
Útközben még megálltunk sátrakat venni. Egy olyan nagyot vettünk amiben három fülke van. A középső, amely a szabadba nyílik, és két szélső, egy a lányoknak, egy a fiúknak. És bár ugyan kétszer tévedtünk el a sátorozóhely felé, de jó volt a hangulat. De mikor végre odaértünk, mindenki menekült ki a már fülledt kocsiból.
-Nézzük meg a tavat- ajánlotta Niall, aki kicsit még mindig le volt törve, mert Deminek dolgoznia kell, és nem tudott eljönni.
-Hé! És én állítsam fel a sátrakat? Az férfimunka!- kiabáltam utánuk.
-Gyere! Majd megcsináljuk később- fordult vissza Liam.
Fújtam egyet, majd próbáltam felszabadultam utánuk futni. De mikor odaértem hozzájuk, Liam felkapott és bele akart dobni a vízbe.
-Figyelmeztetlek- ráztam fenyegetően az ujjam, de nem hatotta meg, és már dobott is volna, de magammal rántottam.
Elmerültünk a mély vízben. A szemem nem tudtam kinyitni a víz alatt, ezért vakon próbáltam megtalálni Liamet. A levegőm is egyre fogyott. Kapálózva próbáltam felemelkedni a vízből, de nem sikerült. Mikor már majdnem elvesztettem az eszméletem, egy erős kar ragadta meg a csuklóm, és rántott fel a friss levegőre. Fulladozva köhögtem fel magamból a vizet és próbáltam minél több levegőt beszívni.
-Soha többet ne csináld ezt velem!- ölelt szorosan magához Liam.
-Ezt én is mondhatnám- öleltem vissza.
A többiek segítségével kimásztunk a partra, ahol egymás mellett elterülve lihegtünk.
-Jól vagytok?- hajolt fölénk Bia.
-Igen- pihegtem- Menjetek fürödni, kellemes a víz- utasítottam őket, mire a mellettem pasim kissé felnevetett.- Ha akarsz, mehetsz még egy kört- fordultam felé.
-Kössz, inkább kihagyom- mosolygott rám, majd magához húzott és megölelt.
Ezek után mi már nem fürödtünk, inkább visszamentünk a sátorhoz, és megpróbáltuk felállítani.
-Nem, Liam, azt fordítva kell! Úgy..., ne, Liam, tegyél le!- kiabáltam vele, mikor felkapott.
-Ha olyan jól tudod, miért nem te csinálod?- kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Ha leraksz, megcsinálom- mondtam.
Ahogy letett, nekiálltam, és pár perc múlva már állt is. Liam pedig tátott szájjal nézte, amitől elöntött a dicsőség.
-Okéé- csodálkozott Liam-, ezt hogy csináltad?
-Kiskoromban sokszor sátoroztam- vontam vállat, majd odamentem hozzá, és hátulról átöleltem, mert még mindig a sátron csodálkozott.
-Gyere- fogta meg a kezemet-, csináljunk kaját- húzott.
Csináltunk szendvicseket- nem is keveset-, majd szóltunk a többieknek, hogy ha kijátszották magukat, jöjjenek.
-Álmos vagyok- nyafogtam, majd megszagoltam magam, és elfintorodtam.-És büdös.
Ő ezen csak nevetett, amit nem értettem. Aztán közelebb húzott magához a csípőmnél fogva, majd megcsókolt.
Kiszedtem két hálózsákot a táskából, majd bementünk az egyik fülkébe. Először csak néztem, hogy valami nem passzol. Mikor rájöttem, szóltam Liamnek, hogy feküdjön le, én pedig kényelmesen ráfeküdtem. Először elkezdett fészkelődni, hogy neki is kényelmes legyen, de ezt megunva, a szájára tapasztottam az enyémet, és elkezdtem csókolni, amitől nyugton maradt.
-Jobb?- kérdeztem mosolyogva.
-Igen- húzott vissza még egy csókra. Aztán mikor elváltak ajkaink, a mellkasára döntöttem a fejem, és elaludtam.